Az amerikai
függetlenségi háború
Az Észak-Amerikába érkező
telepesek kolóniákat (telepeket)
alapítottak. Pl. a spanyolok (a
legnagyobb telepekkel rendelkeztek), a
franciák, a hollandok, a svédek és az
angolok (a legnépesebb területekkel rendelkeztek). Az észak-amerikai angol
gyarmatokat nem kincses hódítók, hanem angol kivándorlók alapították, akik
rossz gazdasági okok miatt menekültek.
A telepesek folytonos harcban
álltak a természettel és az indiánokkal.
Később az indián törzsekkel szövetséget kötöttek (főleg a kereskedelem miatt –
prémekért fegyvereket és különböző szerszámokat adtak, cseréltek el) más a
belterületen élő indián törzsek ellen. Végül
a vadászterületek megszállása összetűzésekhez vezetett. Az indiánok
száma így gyorsan fogyatkozott, később rezervátumokban
éltek.
Az első angol települést
Jamestownt 1607-ben alapították meg. Itt alakultak ki az első gyarmat:
Virginia. 1620-ban a Mayflower nevű
hajó, fedélzetén 102 puritán kivándorlóval, kikötött a „Keleti-parton”, akik
szerződést kötöttek, hogy az igazság és az egyenlő jogok szellemében
cselekednek. Az újabb telepesek
újgyarmatokat alapítottak északon, ezt Új-Angliának nevezték el. 1624-1752
között fokozatosan 13 angol kolónia alakult meg. A gyarmatok önálló törvényhozó
testületeket alakítottak ki. A szabad területek lehwtővé tették, hogy
helyzetükkel elégedetlenek nyugatra vándoroljanak. Ott farmokat hoztak létre.
Az első telepesek még kizárólag
földműveléssel foglalkoztak (pl. dohánytermesztés). Északabbra lévő angol
gyarmatokon azonban az ipar és a kereskedelem megerősödött. A növekvő népesség
ellátásához egyre több árucikkre volt szükség, ez az ipar fellendülését okozta.
Míg az északi gyarmatokon (Új-Anglia) az ipar és a kereskedelem megerősödött,
addig délen hatalmas földbirtokok jöttek létre, s azok tulajdonosai Afrikából fekete rabszolgákat hozattak, akik a
földeken dohányt, gyapotot és cukrot is termeltek. Áruik nagy része Angliába
tartott.
A 17. században Anglia belső
gondjai miatt szabad utat engedett a gyarmatok önálló fejlődésének. Sőt az amerikai
gyarmatok Anglia mellett a végsőkig harcoltak a hétéves háborúban (1756-1763) a franciák ellen az észak-amerikai
kontinensen. (Ők a háborút máshogy hívták: „Háború György királyért”.) A
hétéves háborút Anglia nyerte meg.
Győzelmük után az angolok hozzáláttak, hogy megszervezzék a térség védelmét
és igazgatását. Ennek költségeit a gyarmatokkal kívánták megfizetetni. Az
adókat növelték és a gyarmati önigazgatásokat vissza akarták szorítani, sőt a
megerősödő észak ipari termékeivel szemben az anyaország számára kedvezé
vámokat vezettek be, ill. kitiltották az amerikai kereskedőket a Brit Birodalom
piacairól.
A gyarmatok élesen reagáltak a
brit lépésekre. Nem fizettek adót, vámokat, csempésztek, elkergették a
vámtiszteket. Sőt az amarikaiak kimondták, hogy a „képviselet nélkül nincs
adózás” elve alapján, hogy saját törvényhozóik kivételével senki semmilyen adót
nem vethet ki rájuk. A gyarmatok hatásos fegyverként vetették be az angol áruk
bojkottját is. A brit üzleti körök hatására engedtek a gazdasági
megszorításokon, de a londoni parlament nem lépett vissza álláspontjától.
Amikor a brit kormány a Kelet-Indiai Társaságnak a teára monopóliumokat (kiváltságokat) adott, a
radikális függetlenségiek Bostonban (indiánnak öltözve) a tengerbe szórták a
szállítmányt („bostoni teadélután”).
Nagy-Británia, hogy tekintélyét ne vessze el, az eseményeket kegyetlenül
megtorolta. Boston kikötőjét blokád alá vette, korlátozták a helyi igazgatás
jogkörét és megerősítették a nyugatra költözés tilalmát.
Az Első Kontinentális
Kongresszus 55 tagja javaslatára a gyarmatok önállóságot követeltek és
megalakították a „Kontinentális
Szövetséget”. Rövidesen a britek és a gyarmatosok között fegyveres
összeütközésre is sorkerült, így 1775-ben kitört az amerikai függetlenségi háború (1775-1783).
A Kongresszus megbízásából
1776-ban (júl. 4.-én) Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely
kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét és az emberi szabadságjogokat és a képviseleti
kormányzat szükségességét.
Az amerikai seregek élére George
Washington állt. A britek kezdetben sikeresen harcoltak, de a sereg ereje
fokozatosan felmorzsolódott. 1777-ben a Saratoga melletti ütközetben az
amerikaiak vereséget mértek a brit seregre. Az angolok válaszul blokád alá
vették a kikötőket (pl. New Yorkot is). Az amerikaiak sikereit látva Franciaország,
Spanyolország és Hollandia beavatkoztak a gyarmatok oldalán (1778) a háborúba.
1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak.
A harcoló felek 1783-ban
Versailles-ben aláírták a békét. Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államok
függetlenségét. Az új állam a békekötés révén megszerezte a Mississippiig
terjedő hatalmas területet.
Az 1787-ben Philadelphiában
tartott Alkotmányozó Gyűlés
megalkotta az Egyesült államok alaptörvényeit, alkotmányát. Ebben rögzítették
az emberek szabadságjogait, a képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat
megosztó államberendezést. Az első amerikai elnök George Washington lett.
Az amerikai elnök erős hatalmat kapott, mint ahogy a szövetségi kormány is. Az
elnököt a polgárok közvetlen módon (elektorok) választhatták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése