Translate

2012. október 25., csütörtök





Az amerikai függetlenségi háború
  
     Az Észak-Amerikába érkező telepesek kolóniákat (telepeket) alapítottak. Pl. a spanyolok (a legnagyobb telepekkel rendelkeztek), a franciák, a hollandok, a svédek és az angolok (a legnépesebb területekkel rendelkeztek). Az észak-amerikai angol gyarmatokat nem kincses hódítók, hanem angol kivándorlók alapították, akik rossz gazdasági okok miatt menekültek.
     A telepesek folytonos harcban álltak a természettel és az indiánokkal. Később az indián törzsekkel szövetséget kötöttek (főleg a kereskedelem miatt – prémekért fegyvereket és különböző szerszámokat adtak, cseréltek el) más a belterületen élő indián törzsek ellen. Végül  a vadászterületek megszállása összetűzésekhez vezetett. Az indiánok száma így gyorsan fogyatkozott, később rezervátumokban éltek.  
     Az első angol települést Jamestownt 1607-ben alapították meg. Itt alakultak ki az első gyarmat: Virginia. 1620-ban a Mayflower nevű hajó, fedélzetén 102 puritán kivándorlóval, kikötött a „Keleti-parton”, akik szerződést kötöttek, hogy az igazság és az egyenlő jogok szellemében cselekednek.  Az újabb telepesek újgyarmatokat alapítottak északon, ezt Új-Angliának nevezték el. 1624-1752 között fokozatosan 13 angol kolónia alakult meg. A gyarmatok önálló törvényhozó testületeket alakítottak ki. A szabad területek lehwtővé tették, hogy helyzetükkel elégedetlenek nyugatra vándoroljanak. Ott farmokat hoztak létre.
     Az első telepesek még kizárólag földműveléssel foglalkoztak (pl. dohánytermesztés). Északabbra lévő angol gyarmatokon azonban az ipar és a kereskedelem megerősödött. A növekvő népesség ellátásához egyre több árucikkre volt szükség, ez az ipar fellendülését okozta. Míg az északi gyarmatokon (Új-Anglia) az ipar és a kereskedelem megerősödött, addig délen hatalmas földbirtokok jöttek létre, s azok tulajdonosai Afrikából fekete rabszolgákat hozattak, akik a földeken dohányt, gyapotot és cukrot is termeltek. Áruik nagy része Angliába tartott.
     A 17. században Anglia belső gondjai miatt szabad utat engedett a gyarmatok önálló fejlődésének. Sőt az amerikai gyarmatok Anglia mellett a végsőkig harcoltak a hétéves háborúban (1756-1763) a franciák ellen az észak-amerikai kontinensen. (Ők a háborút máshogy hívták: „Háború György királyért”.) A hétéves háborút Anglia nyerte meg.
Győzelmük után az angolok hozzáláttak, hogy megszervezzék a térség védelmét és igazgatását. Ennek költségeit a gyarmatokkal kívánták megfizetetni. Az adókat növelték és a gyarmati önigazgatásokat vissza akarták szorítani, sőt a megerősödő észak ipari termékeivel szemben az anyaország számára kedvezé vámokat vezettek be, ill. kitiltották az amerikai kereskedőket a Brit Birodalom piacairól.
     A gyarmatok élesen reagáltak a brit lépésekre. Nem fizettek adót, vámokat, csempésztek, elkergették a vámtiszteket. Sőt az amarikaiak kimondták, hogy a „képviselet nélkül nincs adózás” elve alapján, hogy saját törvényhozóik kivételével senki semmilyen adót nem vethet ki rájuk. A gyarmatok hatásos fegyverként vetették be az angol áruk bojkottját is. A brit üzleti körök hatására engedtek a gazdasági megszorításokon, de a londoni parlament nem lépett vissza álláspontjától.
     Amikor a brit kormány a Kelet-Indiai Társaságnak a teára monopóliumokat (kiváltságokat) adott, a radikális függetlenségiek Bostonban (indiánnak öltözve) a tengerbe szórták a szállítmányt („bostoni teadélután”). Nagy-Británia, hogy tekintélyét ne vessze el, az eseményeket kegyetlenül megtorolta. Boston kikötőjét blokád alá vette, korlátozták a helyi igazgatás jogkörét és megerősítették a nyugatra költözés tilalmát.
     Az Első Kontinentális Kongresszus 55 tagja javaslatára a gyarmatok önállóságot követeltek és megalakították a „Kontinentális Szövetséget”. Rövidesen a britek és a gyarmatosok között fegyveres összeütközésre is sorkerült, így 1775-ben kitört az amerikai függetlenségi háború (1775-1783).   
     A Kongresszus megbízásából 1776-ban (júl. 4.-én) Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét és az  emberi szabadságjogokat és a képviseleti kormányzat szükségességét.
     Az amerikai seregek élére George Washington állt. A britek kezdetben sikeresen harcoltak, de a sereg ereje fokozatosan felmorzsolódott. 1777-ben a Saratoga melletti ütközetben az amerikaiak vereséget mértek a brit seregre. Az angolok válaszul blokád alá vették a kikötőket (pl. New Yorkot is). Az amerikaiak sikereit látva Franciaország, Spanyolország és Hollandia beavatkoztak a gyarmatok oldalán (1778) a háborúba. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak.

     A harcoló felek 1783-ban Versailles-ben aláírták a békét. Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államok függetlenségét. Az új állam a békekötés révén megszerezte a Mississippiig terjedő hatalmas területet.
     Az 1787-ben Philadelphiában tartott Alkotmányozó Gyűlés megalkotta az Egyesült államok alaptörvényeit, alkotmányát. Ebben rögzítették az emberek szabadságjogait, a képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezést. Az első amerikai elnök George Washington lett. Az amerikai elnök erős hatalmat kapott, mint ahogy a szövetségi kormány is. Az elnököt a polgárok közvetlen módon (elektorok) választhatták.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése