Perzsa birodalom
Ókori
birodalom, amely a mai Irán földjén helyezkedett el. Lakói
indoeurópai nyelvet beszélték. Kr.e. a II. évezred idején
jelentek meg az iráni fennsíkon. Nomád életmódot folytattak,
majd elkezdtek keveredni a többi ott élő lakóval. Kr.e. a VI.
században a mai Fársz (görögül Perszisz) területén találjuk
őket.
Kambüszész
fia Kürosz megszabadította népét
a médek igájából, majd fokozatosan elfoglalta Kr.e. 550-re Irán
területét. Hatalmas birodalmat hozott létre, ugyanis meghódította
Lüdiát, majd Kr.e. 539-ben a Babiloni birodalmat is.
Fia a
hódító II. Kambüszész
Kr.e. 525-ben elfoglalta Egyiptomot, Núbiát és Líbiát is.
Kiemelkedő
uralkodóként tartjuk számon I.
Dareiosz perzsa királyt (Kr.e. 521- Kr.e. 486).
Leverte a Gaumata méd mágus felkelését, majd birodalmát erős
kézzel egyesítette. Kr.e. 513-ban meghódította az Indus völgyét,
a szkíták megállították őt az Al-Dunánál. Konfliktusban állt
Trákiával és Makedóniával. Kr.e. 500-494-ben vérbe fojtotta a
Milétosz vezette görög ion városok lázadását. Kudarcot vallott
Kr.e. 490-ben Marathonnál a görögök ellen.
III.
Dareiosz uralkodása idején a
Perzsa birodalomra támadt Nagy
Sándor makedón király Kr.e. 334
és Kr.e. 329 között. A birodalmat leigázta és perzsa királlyá
koronáztatta magát.
Híres
volt a perzsa király ún. „tízezer hallhatatlan” elit serege.
A
birodalom 20 körzetre (szatrappiára) osztódott, amelyet a
szatrappák irányítottak, amelyek hűek voltak a királyhoz. A
perzsák a leigázott népek vezéreit hagyták saját területüket
kezelni, ennek cserébe hűséget követeltek. Fejlett volt a
kereskedelem – híres az Epheszoszból Szúszába kiépült
kereskedelmi út (2700km hosszú). Fejlett volta postaszolgálat.
A
királyt földre borulással üdvözölték. A birodalom fővárosa:
Perszepolisz és Szúsza. Bevezették az ezüst és az aranypénz
(dareiosz) használatát.