Translate

2012. október 26., péntek


Felhívás a Czuczor Gergely AI tanulóihoz!

Kedves tanulók! A blogon 4-5 alkalommal a történelemből kérdések lesznek feltéve. Minden egyes körben a helyes megoldók (90% és az felett, vagy a 3 legjobb) 1-s osztályzatot kapnak szorgalmukért. A beküldők közül a legtöbb jó megoldással rendelkező tanuló (esetleg tanulók, ha több ügyes is akad) az évvégén különleges ajándékban  részesül.

1. Milyen ókori népek hozták létre az alábbi városokat?
A, Ur
B, Türosz
C, Babilon
D, Szidón
E, Mohendzso-Daro
F, Büblosz
G, Memphisz
H, Perszepolisz
2. Melyik nép kultúrájából maradtak ránk az alábbi alkotások?
A, Biblia
B, Ipu intelmei
C, Gilgames-eposz
D, Halottak könyve
E, Védák
F, Dalok könyve
3. Melyik nép istene volt?
A, Brahman
B, Ozirisz
C, Tammuz
D, Thot
E, Siva
F, Izisz
G, Visnu
4. A középkor politikai életében rendkívül fontos szerepet töltöttek be a dinnasztiák. Párosítsátok a megfelelő dinasztiákat a megfelelő uralkodókkal!
A, Plantagenet
B, Capet
C, Přemysl
D, Habsburg
E, Luxemburg
F, Valois

1, II. Ottokár
2, I. Rudolf
3, IV. Károly
4, II. Henrik
5, VI. Fülöp
6, II. Fülöp Ágost
5. Mely országok történetéből ismertek az alábbi fogalmak? Magyarázd is meg a fogalmakat!
A, Tümen
B, Kanton
C, Sóhajok hídja
D, Defenesztráció
E, Pomesztye
6. Alább csatahelyeket és azok évszámait soroltam fel. Párosítsd a megfelelő évszámot a megfelelő helyszínnel!
A, 1176
B, 1240
C, 1242
D, 1278
E, 1315
F, 1346
G, 1380
H, 1389
I, 1410
J,1434

1, Morgarten
2, Rigómező
3, Morvamező
4, Néva
5, Grünwald
6, Crécy
7, Csud-tó
8, Legnano
9, Lipány
10, Kulikovó
7. A következőkben a nagy francia forradalom korában élt történelmi személyiségeket kell megneveznetek. Ki volt
A, a gyűlölt „osztrák nő”?
B, XVI. Lajos minisztere?
C, a „megvesztegethetetlen”
D, az emberi és a polgári jogok első megfogalmazója?
E, Capet Lajos?
F, a „jemappesi győző”
G, a „terror arkangyala”
H, a „trafalgári győző”
I, Autun püspöke, Napóleon híres diplomatája?
J, a „felvilágosult zsarnok”
8. Magyarázd meg tömören ezeket a fogalmakat!
a, ipari forradalaom
b, bérmunkás
c, luddizmus
d, chartizmus
e, nemzeti műhely
f, konzervativizmus
g, liberalizmus
h, szabadkőműves
9. Híres mondás, kifejezés a „ te csak házasodj, ó boldog Ausztria!”. Nyilvánvalóan a dinasztikus politikára utal. Az alábbi kérdések ilyen dinasztiákra, uralkodói házakra vonatkoznak.
A, Ki volt I. Jakab angol király anyja?
B, Ki volt I. Jakab fia?
C, Ki volt II. Jakab veje?
D, Hogy hívták a francia uralkodóházat a XVII-XVIII. században?
E, Poroszország melyik dinasztia uralma alá került?
F, Melyik dinasztia tagja volt I. (Nagy) Péter?
10. Állapítsátok meg, hogy melyik mai ország területén találhatók az alábbi földrajzi helyek!
A, Csernovci
B, Krakkó
C, Újvidék
D, Gyulafehérvár
E, Elszász-Lotharingia
F, Fiume
G, Trieszt
H, Anatólia
I, Sévres
J, Lausanne
11.  A két világháború közötti világtörténelem. Mit tudsz az alábbi fogalmakról?
a, a hosszú kések éjszakája
b, bolsevik forradalom
c, a rapallói szerződés
d, New Deal
12. Merényletek a XX. században. Az alábbi dátumok politikai merényleteket jelölnek. Kik voltak az áldozatok? Adjátok meg a „foglalkozásukat” is!
a, 1914. június 28. – Szarajevó
b, 1918. október 31. - Budapest
c, 1934. július 25. - Bécs
d, 1934. október 9. – Marseille
e, 1963. november 22. - Dallas
                                                                 
Kedves tanulók a megoldásokat A4-s papapíron kérem leadni ellátott névvel és osztállyal!Az első kérdéskör megoldásainak határideje: 2012. december 10.


Érdekesnek találom ennek a filmnek is a megtekintését. Mindenképp a hatodikos diákjaimnak a figyelmébe ajánlom! II. Ramszesz egyiptomi uralkodóról szól!


Érsekújvár várának rövid története


     Érsekújvár történelmi-hadászati szerepe a török terjeszkedés kezdetőig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. 1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben királyiszékhelyet Budát is. Sőt már 1543. augusztus 10-én elfoglalták a törökök az ország másik erősségét, Esztergomot. E sikeres előrenyomulás miatt a Magyar királyság 1526 és 1541 között nem tudott erős végvárvonalat kiépíteni.
      Az ország védelmének érdeke megkívánta egy új védelmi vonal kiépítését mélyen bent az ország területén. A védelmi vonal legerősebb várai: Szigetvár, Kanizsa, Győr, Érsekújvár, Eger, Tokaj és Szatmár. 
      Az érsekújvári erődítményt kétszer alapították. Az első vár 1545 táján épült a Nyitra folyó partján az esztergomi érsek léki birtokán. A léki vár alapítója Várday Pál (1483-1549) esztergomi érsek volt. A vár magyar módra épült, négybástyás és két várkapus palánkvár (castellum) volt. Később Várday halála után Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek a várat tovább építette és megerősítette. Róla nevezték el Oláh-Újvárnak. E vár erőssége kb. 300 főt kitevő lovasságból és gyalogságból állott. A vár feladata az volt, hogy megakadályozza a hódoltság terjeszkedését, és védeni a falvakat a török portyázásoktól. 
    
     Sajnos az erődítmény nagyobb katonai támadásnak aligha tudott ellenállni, ezért 1571 nyarán Verancsics Antal (1504-1573) esztergomi érsek és a király biztosai: Salm Miklós, Zserotin Frigyes és Proznovszky Primiszló kijelölték az építendő új vár helyét a Nyitra folyó jobb partján elterülő Gyorok érseki birtokon.  Érsekújvár építői és tervezői az olasz Baldigara fivérek, Giulio és Ottavio voltak. A legmodernebb hadászati elvek alapján felépült szabályos hatszögletű vár csúcsait egy-egy korszerű új olasz rendszerű füles bástya erősítette. A vár feladata nem csak az volt, hogy a közvetlen környéket védelmezze, hanem megakadályozza az oszmán haderő Bécs felé irányuló előretörését. A részben égetett téglából épített várfalak külső kerülete 3 km, a falak 10 m vastagságúak voltak, szélességük 18 m volt. Az erődítést övező 35 m széles és 4,5 m mély vizesárkot a Nyitra folyó vizével töltötték fel. 
     A várnak hat bástyája (Forgách, Zserotin, Frigyes, Császár, Ernő és Cseh) és két kapuja (az esztergomi és a bécsi) volt. Az egyedüli bástya, ami megmaradt az utókor számára a Forgách bástya. Az 1573-ban kezdődő Érsekújvár építése 1580. október 2-én fejeződött be. A vár első kapitánya Forgách Simon gróf lett. 


      Érsekújvár a rendi felkelések ideje alatt is a törökellenes harcok védelmi rendszerének központját képezte, tehát egy időben itt székelt a főkapitányság is. Az 1621. december 31-én megkötött nikolsburgi béke értelmében Érsekújvár királyi erőd lett.
       1662 őszén a Magas Porta hadjáratot indított a bécsi császár ellen, mivel megszegte a zsitvatoroki békeszerződést. Bécs előtt az oszmán had útjában három erős vár állott: Győr, Komárom és Érsekújvár. A törökhad vezetője Köprülüzáde Ahmed pasa volt, akinek a történelem a Fazil (erényes) nevet adta. A török sereg 1663. augusztus 10-én tábort vert a Zsitva folyónál. A törökök létszáma kb. 52 000 fő volt. Újvár védő serege kb. 3000 gyalogos és 500 lovas katonából állt. A főparancsnok Forgách Ádám volt. Az érsekújvári erőd 1663. szeptember 4-én török kézre került. Érsekújvár egyik legrégibb épülete, ami mind a mai napig megmaradt, a Fő téren álló római katolikus templom, amely 1580 körül épült.
      XI. Ince pápa sürgetésére 1684-ben létre jött a Szent Liga. Amelynek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarország felszabadult a török uralom alól. Lotharingiai Károly herceg lett az egyesített sereg fővezére. 1685. június 7-én Heister ezredes katonáival körülzárta Érsekújvárt és mintegy 43 000 katonával megkezdte a vár ostromát. Az ostrom irányításával Caprara tábornok lett megbízva, aki 1685. augusztus 19-én elrendelte a haditanács támogatásával az általános rohamot a vár ellen, s rövid csatározás után Érsekújvár 22 évi oszmán uralom után felszabadult.
      Gróf Széchényi György esztergomi hercegprímás Érsekújvárt 1691. október 29-én kiváltságlevéllel városi rangra emelte. E kiváltságlevelet I. Lipót császár 1692. október 12-én megerősítette és jóváhagyta. Széchenyi György fél évvel később 103 évesen elhúnyt, de végrendeletében a magyar végvárak felújítására 180 000 frt-ot hagyott, amelyből bőven jutott Érsekújvárnak is.

     Érsekújvár hadi dicsősége az 1700-as években újra felragyogott, hiszen a Rákóczi-szabdságharcnak az egyik legfontosabb katonai fellegvára lett. A város II. Rákóczi Ferenc fejedelmet támogatta, sőt itt végezték ki az áruló Ocskay László brigadérost is, aki a kuruc sereg egyik legkiválóbb hadvezére volt árulásáig. Érsekújvár feladásával 1710. szeptember 24-én a kuruc világ megszűnt a vármegyében.   A kurucok szerencsecsillagának hanyatlásával Érsekújvár hadi szerepe  is megszűnt, hiszen osztozni kényszerült jó néhány magyarországi vár sorsával, mert III. Károly császár 1724-ben elrendelte a vár lebontását. 






            
Kedves diákok! Egy felhívásom van számotokra! A blogon kérdéseket is felteszek majd nektek. Az ügyes megoldók jutalomra számíthatnak jegyformájában! Várjátok a kérdéseket! Nemsokára jönnek!!! :)