A peloponnészoszi háború (Kr.e. 431-404)

     A peloponnészoszi háború politikai és gazdasági problémák miatt tört ki. A két legfőbb ok a következő volt:

1.      Lakedómiaiak félelme Athén hatalmi terjeszkedése miatt

2.       kereskedelmi konfliktus Athén és Korintosz, Megara közt - Megara és Korinthosz kereskedő városok konfliktusba kerültek Athénnal. Mivel a peloponnészoszi szövetség tagjai voltak, segítséget kértek Spártától.

     A háborúnak három szakasza volt:

1.      Archidemi háború (Kr.e. 431- Kr.e. 421)

2.      Nikai béke (Kr.e. 421-Kr.e.415) és Athén támadása Szürakúza városállam ellen (Kr.e. 415- Kr.e. 413)

3.      Dekeleji háború (Kr.e. 414- Kr.e. 404) – Athén végső veresége

1.      Archidemi háború (Kr.e. 431- Kr.e. 421)

     Boiótia letámadása után a peloponnészoszi szövetség serege Spártával az élen Kr.e. 431-ben Attika területére tört és nagy pusztítást vitt végbe. Ebben az időben Athénban pestis pusztított és a sikertelen védekezés során lemondott tisztségéről Periklész, így Athén élére Kleón került. Kleón a nagy hadikiadások miatt felemelte az adókat. Kr.e. 422-ben az amphipoli ütközetben a peloponnészoszi szövetség győzött.

2.      Nikai béke (Kr.e. 421-Kr.e.415) és Athén támadása Szürakúza városállam ellen (Kr.e. 415- Kr.e. 413)

     A nikai békét Kr.e. 421-ben kötötte 50 évre Athén Spártával. A béke nem tartott sokáig, mivel Athénban jelentős politikai befolyásra tett szert Alkibiádész görög arisztokrata. Alkibiádész elérte, hogy Athén Kr.e. 415-ben támadást indítson a Szicíliai város ellen Szürakúza ellen. Szürakúza Spárta szövetségese volt. Alkibiádész Athénban történő megvádolása után a sereget elhagyta és Spárta oldalára állt. Ezek után a peloponnészoszi szövetség katasztrofális vereséget mért az athéni seregre.

3.      Dekeleji háború (Kr.e. 414- Kr.e. 404)

     Kr.e. 414-ben a peloponnészoszi szövetség Attika területére tört és  elfoglalta Dekelei városát, amely  Athént látta el élelemmel. Abüda és Küzika szigetei mellett Athén hajóhada vereséget mért a spártaiakra. Ezért Spárta békét kínált, de Athén ezt elutasította, így a háború tovább folytatódott. Kr.e. 404-ben a háború Athén vereségével ért végett.  Spárta kemény feltételeket szabott a békekötésnél Athén számára:

·        Athén minden hajóját (12 triérán kívül) ellenséges kézre kellett adnia (300 volt)

·        le kellett bontania várfalait

·        szét kellett engednie a déloszi tengeri szövetséget

     A peloponnészoszi háborúban tehát nem csak Athén és Spárta, hanem az összes görög állam részt vett. A háború tönkretette a paraszti kisbirtokokat, a városi kisműhelyek nagy részét, a polisz rendszer válságba jutott. Elkezdtek polarizálódni a poliszok, egyesek meggazdagodtak, mások szegényedtek, nőtt a rabszolgák száma, mivel ők nem voltak érdekelve a termelésben, csökkent a munka hatásfoka. Ellentétek keletkeztek a poliszok között, megindult a versenyfutás a piacokért. A polisz állam tehát válságba jutott, ami már visszafordíthatatlan. Egy új nagyobb egységre volt szükség, amely összefogja a poliszokat, és képes új piacokat szerezni. Ezt a nagyobb egységet a Makedón királyság teremti meg.