Érsekújvár várának rövid története
Érsekújvár történelmi-hadászati
szerepe a török terjeszkedés kezdetőig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i
mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt.
1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben
királyiszékhelyet Budát is. Sőt már 1543. augusztus 10-én elfoglalták a törökök
az ország másik erősségét, Esztergomot. E sikeres előrenyomulás miatt a Magyar
királyság 1526 és 1541 között nem tudott erős végvárvonalat kiépíteni.
Az ország védelmének érdeke
megkívánta egy új védelmi vonal kiépítését mélyen bent az ország területén. A
védelmi vonal legerősebb várai: Szigetvár, Kanizsa, Győr, Érsekújvár, Eger,
Tokaj és Szatmár.
Az érsekújvári erődítményt kétszer
alapították. Az első vár 1545 táján épült a Nyitra folyó partján az esztergomi
érsek léki birtokán. A léki vár alapítója Várday
Pál (1483-1549) esztergomi érsek volt. A vár magyar módra épült,
négybástyás és két várkapus palánkvár (castellum) volt. Később Várday halála
után Oláh Miklós (1493-1568)
esztergomi érsek a várat tovább építette és megerősítette. Róla nevezték el
Oláh-Újvárnak. E vár erőssége kb. 300 főt kitevő lovasságból és gyalogságból
állott. A vár feladata az volt, hogy megakadályozza a hódoltság terjeszkedését,
és védeni a falvakat a török portyázásoktól.
Sajnos
az erődítmény nagyobb katonai támadásnak aligha tudott ellenállni, ezért 1571
nyarán Verancsics Antal (1504-1573)
esztergomi érsek és a király biztosai: Salm
Miklós, Zserotin Frigyes és
Proznovszky Primiszló kijelölték az építendő új vár helyét a Nyitra folyó
jobb partján elterülő Gyorok érseki birtokon.
Érsekújvár építői és tervezői az olasz Baldigara fivérek, Giulio és
Ottavio voltak. A legmodernebb hadászati elvek alapján felépült szabályos
hatszögletű vár csúcsait egy-egy korszerű új olasz rendszerű füles bástya
erősítette. A vár feladata nem csak az volt, hogy a közvetlen környéket
védelmezze, hanem megakadályozza az oszmán haderő Bécs felé irányuló
előretörését. A részben égetett téglából épített várfalak külső kerülete 3 km , a falak 10 m vastagságúak voltak,
szélességük 18 m
volt. Az erődítést övező 35 m
széles és 4,5 m
mély vizesárkot a Nyitra folyó vizével töltötték fel.
A várnak hat bástyája (Forgách,
Zserotin, Frigyes, Császár, Ernő és Cseh) és két kapuja (az esztergomi és a
bécsi) volt. Az egyedüli bástya, ami megmaradt az utókor számára a Forgách
bástya. Az 1573-ban kezdődő Érsekújvár építése 1580. október 2-én fejeződött
be. A vár első kapitánya Forgách Simon
gróf lett.
Érsekújvár a rendi felkelések
ideje alatt is a törökellenes harcok védelmi rendszerének központját képezte,
tehát egy időben itt székelt a főkapitányság is. Az 1621. december 31-én
megkötött nikolsburgi béke értelmében Érsekújvár királyi erőd lett.
1662
őszén a Magas Porta hadjáratot indított a bécsi császár ellen, mivel megszegte
a zsitvatoroki békeszerződést. Bécs előtt az oszmán had útjában három erős vár
állott: Győr, Komárom és Érsekújvár. A törökhad vezetője Köprülüzáde Ahmed pasa volt, akinek a történelem a Fazil (erényes) nevet adta. A török
sereg 1663. augusztus 10-én tábort vert a Zsitva folyónál. A törökök létszáma
kb. 52 000 fő volt. Újvár védő serege kb. 3000 gyalogos és 500 lovas
katonából állt. A főparancsnok Forgách
Ádám volt. Az érsekújvári erőd 1663. szeptember 4-én török kézre
került. Érsekújvár egyik legrégibb épülete, ami mind a mai napig megmaradt, a
Fő téren álló római katolikus templom, amely 1580 körül épült.
XI. Ince pápa sürgetésére 1684-ben létre jött a Szent Liga.
Amelynek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarország felszabadult a török
uralom alól. Lotharingiai Károly herceg
lett az egyesített sereg fővezére. 1685. június 7-én Heister ezredes katonáival körülzárta Érsekújvárt és mintegy
43 000 katonával megkezdte a vár ostromát. Az ostrom irányításával Caprara tábornok lett megbízva, aki 1685.
augusztus 19-én elrendelte a haditanács támogatásával az általános
rohamot a vár ellen, s rövid csatározás után Érsekújvár 22 évi oszmán uralom
után felszabadult.
Gróf Széchényi György esztergomi
hercegprímás Érsekújvárt 1691. október 29-én
kiváltságlevéllel városi rangra
emelte. E kiváltságlevelet I. Lipót
császár 1692. október 12-én megerősítette és jóváhagyta. Széchenyi György
fél évvel később 103 évesen elhúnyt, de végrendeletében a magyar végvárak
felújítására 180 000 frt-ot hagyott, amelyből bőven jutott Érsekújvárnak
is.
Érsekújvár hadi dicsősége az
1700-as években újra felragyogott, hiszen a Rákóczi-szabdságharcnak az egyik
legfontosabb katonai fellegvára lett. A város II. Rákóczi Ferenc fejedelmet támogatta, sőt itt végezték ki az
áruló Ocskay László brigadérost is,
aki a kuruc sereg egyik legkiválóbb hadvezére volt árulásáig. Érsekújvár
feladásával 1710. szeptember 24-én a kuruc világ megszűnt a vármegyében. A kurucok szerencsecsillagának hanyatlásával
Érsekújvár hadi szerepe is megszűnt,
hiszen osztozni kényszerült jó néhány magyarországi vár sorsával, mert III. Károly császár 1724-ben elrendelte a vár lebontását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése