A kuruc korról és Érsekújvárról szól a film. A minőség nem a legjobb, de megéri megnézni.

A történelmi feladatok második körének megoldói a következők:

1. Šárai Krisztina (67 pont, 96%)

2.-3. Rátz Artúr (57 pont, 81%)

        Kis Kata Zsófia (57 pont, 81%)  

4. Salgó Noémi (54 pont, 77%)

5. Zemes András (53,5pont, 76%)

Kérdések és feladatok

III. kör 

1, A pun háborúk és a nagy hódítások megváltoztatták a gazdasági életet. A mezőgazdasági kisüzemek jelentős része tönkrement, a nagybirtok viszont megerősödött. Erről ír Appianos Római történelem c. művében.  

„A gazdagok szerezték meg ugyanis a nagy részét annak a föl nem osztott földnek, és az idők folyamán egész biztosra vették, hogy azt senki sem fogja tőlük elvenni. Ha a közelünkben egy szegény embernek volt kis birtoka, azt részben pénzen, résztben erőszakkal megszerezték, és így szétdarabolt kicsiny földek helyett nagybirtokon gazdálkodtak.”

Soroljátok fel azokat a tényezőket, amelyek a Kr.e. II. században a szabad parasztság tönkremenetelét eredményeték!

a, .........................................................................

b, .........................................................................

c, .........................................................................

d, .........................................................................

e, A fenti helyzet az állam melyik intézményének válságát eredméynezte?

f, Ki volt az az előkelő római politikus, aki magát néptribunusnak választatva elsőnek kísérelte megoldani a fenti problémákat?

2, A Gracchus testvérek politikáját folytató csoport magát néppártnak nevezte. Ehhez a csoporthoz tartozott Marius, akiről a történetíró így ír: „... természeténél fogva férfias típus, a harc jelentette számára az életet. Egész neveltetése inkább katonai, mint polgárias életre készítette elő. A hatalom birtokában egyébként nem tudta szenvedélyeit féken tartani. A görög irodalmat nem tanulmányozta, és fontosabb alkalmakkor sohasem beszélt görögül. Nevetségesnek tartotta, hogy olyan irodalmat tanulmányozzon, amelynek tanítómesterei más népek szolgái.”

a, Kitől származik a fenti idezet?

b, Marius először az afrikai háború sikeres befejezésével tűnt fel. Ki, milyen király volt ebben a háborúban Róma ellenfele?

c, Mariust jórászt katonai sikerei következtében hétszer választották consullá. Hány évig volt folymatosan consul?

d, A Róma történetében eddig példátlanul hosszú hivatalviselést egy elhúzódó háború indokolja. Kik ellen kellett rómának háborút viselnie ekkor, amely ezt a többszöri consulságot magyarázza?

e, Magyarázd meg, hogy mit jelent a consuli tisztség a római köztársaságban?

3, Az első triumvirátus, amely egy titkos szövetség volt rövidesen bomlásnak indult. „Ha Pompeius lemond a teljhatalomról, én is hasonlóképpen fogok cselekedni, ellenkező esetben tudni fogom, hogy mivel tartozom magamnak és hazámnak.”

a, A szenátus milyen követelésére válaszolta Caesar a fenti mondatot?

b, Caesar miért csak Pompeiust említi, Crasus miért nem jelentett veszélyt?

c, Mikor Pompeius kibékült a szenátossal és consul lett, ki volt a consultársa?

d, Mikor, melyik évben indult meg Caesar hadseregével Róma ellen?

4, Itália városállamai közül a másik legjelentősebb Firenze volt. A város gazdagságának egyik forrása fejlett textilipara volt.

a, Hogyan nevezzük azt az üzemszervezeti formát, ahogyan a firenzei kereskedők és pénzemberek az iparba behatoltak?

b, A posztómunkásokat gúnyosan „ciompi”-nak nevézték. Mit jelent ez a szó?

c, Melyik évben robbant ki a ciompi felkelés?

d, Kik fokozták a ciompik elégedetlenségét, a kövér nép ellen hangolva őket?

e, Kiket neveztek kövér népnek?

f, A felkelők rövid időre magukhoz ragadták a város vezetését. A város melyik társadalmi rétegének segítsége kellett ehhez?

5, Károly Róbert érdekeltté tette a földesurakat a bányák feltárásában.

a, Hogyan?

b, Mi volt az urbura?

c, Az urbura az erany hányadát jelentette?

d, Hányadát az ezüstnek?

e, Mit jelentett a király pénzverési monopóliuma?

f, A pénzverési monopóliumból mekkora haszna származott az uralkodónak?

6, Kakukktojás! Egy-egy tényező nem illik a sorba. Találjátok ki és indokoljátok meg!

a, Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc

b, Bottyán János, Béri Balogh Ádám, Bezerédi Imre, Thököly Imre, Bercsényi Miklós

c, Lotharingiai Károly, Miksa Emmánuel, Bádeni Lajos, Savoyai Jenő, Musta Caraffa

d, Franciaország, Svédország, Velence, Pororszország, Oroszország

e, 1521, 1529, 1541, 1566, 1568

7, A francia polgári forradalom melyik időszakát jellemezték az alábbi események? Válaszátok ki a helyes megoldásokat és párosítsátok őket össze!

A, a girondisták uralma

B, a jakobinusok uralma

C, Napóleon uralma

1, a király a Temple foglya lesz

2, a vendée-i parasztfelkelés

3, XVI. Lajos kivégzése

4, a köztársaság kikiáltása

5, békekötés Lunéville-ben

6, merkantilista gazdaságpolitika

7, az árak és a bérek maximalizálása

8, a gyanúsak kivégzése

9, kontinentális zárlat

10, a községi földek ingyen kiosztása

8, A francia forradalom története során szerephez jutottak egyes épületek vagy városrészek!

A, Mi volt a Bastille és mi történt vele?

B, Mi volt a labdaház és mi történt ott?

C, Mi történt a Mars-mezőn?

D, Mi volt a Tuileriák szerepe?

9, Válasszátok ki az alábbi nevek közül a jakobinusokat!

A, Fleurus

B, Danton

C, Marat

D, La Fayette

E, Talleyrand

F, Brissot

G, Robespierre

H, Miraboe

I, Kaunitz

J, Desmoulins

K, Kosciusko

L, Saint-Just

10, Jellemezd a következő szervezeteket 10-12 mondatban!

A, NATO

B, ENSZ

C, NAFTA

D, Varsói Szerződés

E, Kominform

11, Mely politikai irányzatnak (pártnak) voltak országukban meghatározó személyiségei az alábbi politikusok?

A, Alcide de Gasperi

B, Winston Churchill

C, Willy Brand

D, Konrad Adenauer

E, Francois Mitterand

12, Az alábbi elnevezések a II. világháború utáni regionális konfliktusokra utalnak.  Határozzátok meg, hogy hol, mikor és kiknek a részvételével zajlottak!

A, Dien Bien Phu

B, a szuezi válság

C, a Disznó-öböl akció

D, a hatnapos háború

Kedves tanulók a megoldásokat A4-s papapíron kérem leadni ellátott névvel és osztállyal!A harmadik  kérdéskör megoldásainak határideje: 2013. április 8.

  Polgárháborúk háborúk, belső reformok, zavargások és rabszolga felkelések

     Róma háborúi azt eredményezték, hogy a sok évig harcoló római katona elvesztette otthon földeit, mivel eladósodott az urával szemben. Ez a tény nagy gondot okozott, így fő kérdéssé vált az, hogy hogy is lehetne rendezni a hadsereg helyzetét, főleg azokat, akik veterán katonaként kerültek nyugdíjazásra.

     Kr.e. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus nevéhez főződött az első földreform. Ő azzal a tervel állt elő, hogy maximalizálta a földterületek nagyságát.  Ez nem tetszést váltott ki a gazdag római latifundiumokat birtokló patríciusok között és Tibérius Gracchust meggyilkolták. A második földreformot Kr.e. 123-122-ben Gaius Gracchus néptribunus hajtotta végre, de őt is a patríciusok üldözni kezdték, s így öngyilkosságot követett el.

     Polgárháborúk Rómában:

     Róma történelmében több polgárháború volt. Az egyik legismertebb az ún. 3. polgárháború Caius Marius és Cornélius Sulla között dúlt. Marius a populárisok (plebejusok) vezére volt, aki alacsony sorból származott, de a legmagasabb hivatalig a conzulig (7-szer volt conzul Rómában) vitte, ezért „homo novusnak” – új embernek is hívták.  Tehetséges hadvezérnek bizonyult, s célja az volt, hogy Rómában egyeduralomra törjön. Ő reformálta meg a római hadsereget – bevezette a zsoldos hadsereget.  Legnagyobb ellenfele Sulla volt, aki patrícius családból származott, tehát az optimaták vezére lett. Tehetséges politikus és hadvezér volt. Marius halála után Kr.e. 82-ben Róma ellen vonult hadseregével, győzött és dictátorrá választatta magát. Leszámolt Marius ellenfeleivel a proskripciók (feketelista) segítségével. Intézkedéseivel kísérletet tett a köztársaság megszilárdítására, majd önként lemondott rendkívüli hatalmáról és visszavonult a politikától Kr.e. 79-ben.

Rabszolga felkelések:

     A Római birodalomban Kr.e. 2-1.sz.-ban e zavaros időszakban több rabszolgafelkelés is felütötte fejét. Két szicíliai rabszolgafelkelés után, amelyek Rómára nem jelentettek közvetlen veszélyt, kitört  Kr.e. 73-ban a Spartacus vezette rabszolgafelkelés.  Capua városában kb. 200 gladiátor elhatározta, hogy megszöknek, s vezetőjüknek Spartacust választották. Számuk egyre jobban nőt. Az első komolyabb összetűzésben a Vezúvnál a rabszolga sereg győzni tudott. Ezek után a lázadók két részre szakadtak Mutinánál. Az egyik csoport északon az Alpokon keresztül szerette volna elhagyni Itália területét, míg a másik, amit Spartacus vezetett délnek indult, hogy ott hajókra szállva hagyják el Itália területét. Északon a rabszolgákat legyőzte Pompeius, míg délen Kr.e. 71-ben a Tarentúri öbölnél Crassus római seregével végső vereséget mért Spartacus seregére (az ütközetben Spartacus is meghalt). Crassus a fogságba esett rabszolgákat Capuatól  Rómáig vezető út mentén keresztre feszítette elrettentő például azok számára, akik uraik ellen mernek lázadni.

A római köztársaság kora

 (Kr.e. 510- Kr.e. 30/27)

     A köztársaság idején Róma élén két patríciusból választott conzul állt. Mindössze 1 évre választotta őket a szenátus (vének tanács a- létszámuk 300 fő, majd később a császárság idején elérte a 600 főt is). Ők segítették a konzulok munkáját. A két hivatal képviselői rendelkeztek a legnagyobb hatalommal Rómában. Veszély esetén a szenátus jogában állt ún. katonai diktátort választani. Általában ez a tisztséget hat hónapig lehetett betölteni, de voltak esetek, amikor a szenátus a diktátori címet meghatározatlan időre is kiadta (pl. G.I. Caesar részesült diktátori címben élete végéig). A hivatalnoki hierarchia alsóbb fokán álltak a praetorok és a questorok. Az összes hivatali a tisztviselőt a lictorok kisérték ( az ő dolguk volt pl. rendet teremteni ha zavargások voltak a városban, vagy végrehajtottak a hivatali rendelkezéseket)– számuk úgy nőt, ahogy a hivatali tisztségviselő posztja is nőt.

     A plebejusok hivatalaikba a néptribunusokat választották. Csak ők mehettek a plebejusok közül a szenátusba, s csak ők képviselhették ezt a réteget. Mivel maximálisan 3 lehettek a szenátusban ún. vétó joggal rendelkeztek.

      Kb. Kr.e. 451 tájékán Rómában elkezdődött a nyílt politikai harc a patríciusok és a plebejusok között. Ebben az időben Kr.e. 451/450 állították fel a 12 kőtáblás törvényt. Csak Kr.e. 300 tájékán a plebejusok teljes jogú polgárokká váltak, s ezek után a népgyűlést a patríciusok és a plebejusok is alkothatták.

      A fiatal Róma fokozatosan legyőzte ellenfeleit a latinokat, majd az etruszkokat is Kr.e. 6. és az 5. sz.-ban. Kr.e. a 4.sz-ban Rómát többször is gall támadás érte. Kr.e. 387-ben a gallok Brennus vezetésével még Rómát is elfoglalták, de a rómaiak a békét megvették tőlük (Brennus: „Jaj, a legyőzötteknek!”). Ezek után a rómaiak városuk köré védő falat húztak. A 4-3. sz.-ban Róma legnagyobb ellenfelei a szamnitok voltak, akiket Kr.e. 290-re legyőztek.

      Kr.e. 282-ben Róma szemet vetett Tarentum városállam területeire. Tarentum segítséget kért Pürhosz Epeirosz királyától. Pürhosz jól edzett seregével Kr.e. 280-ban megtámadta Róma területeit. Annak ellenére, hogy 3 nagy ütközetben is legyőzte a Róma seregét Kr.e. 275-ben mégis el kellett hagynia az Appenyini-félszigetet, mivel kevés katonával és élelemmel rendelkezett. (pürhoszi győzelem = azt jelenti, hiába vagyunk jobbak ellenfeleinknél, mégis a háborút elvesztjük, mivel nincs egy szövetségesünk sem az ellenséges területen, ezért a seregünk felmorzsolódik.) Ezek után Róma az Appenyinyi-félsziget ura lett.

     Róma újabb nagy ellen fele a punok voltak, amelyek fővárosa Karthágó (ezt a város a föníciai Thürosz város kereskedői alapították) volt. Karthágó ebben az időben a Földközi-tenger ura volt. Róma szemet vetett Szicília szigetére (s majd meg is szerezte azt Kr.e. 270-ben), amely pun kézen volt. Ezért kirobbantak ún. pun háborúk. Az 1. pun háború Kr.e. 264-Kr.e. 241-ig tartott. Punokat Hamilkar vezette, de nem tudott győzni Róma felett.

     A 2. pun háború Kr.e. 218-ban tört ki és Kr.e. 202-ig tartott. Hamilkar halála után fia Hannibál jutott hatalomra Karthágóban. Hispánia területéről erős sereggel indult Róma ellen. Meglepte a római hadvezetést, mivel Rómát az Alpokon keresztül támadta meg.  Hannibál Kr.e. 217-ben nagy győzelmet aratott a Trasimenus-tónál a római légiók ( kb. egy légió abban az időben 3000 harcosból állt) felett, majd Kr.e. 216-ban a canneai ütközetben is legyőzte a római sereget. Ekkor Róma ellen is vonulhatott volna Hannibál, de tisztában volt vele, hogy legyöngült seregével nem foglalja el a várost, amely erős védelemmel rendelkezett - ebből az időből vált híressé a mondás: „Hannibál Róma kapui előtt.” Hannibál segítségére sietett testvére Hadsrubal, de seregét a rómaiak Kr.e. 207-ben legyőzték. Hannibál segítséget kért Karthágó város vezetőitől a vének tanácsától, de azok nem ismerték fel Karthágó közelgő győzelmét, s nem nyújtottak segítséget. Azzal érveltek, hogy  Hannibál jöjjön haza, mert a rómaiak elfoglalták Karthágó hispániai területeit és Afrikában Karhágót is megtámadták. A római seregek élén Scipio Africanus állt. A karthágói vének tanácsának kérésére Hannibál haza jött. Kr.e. 202-ben a zámai ütközetben a Scipio Africanus  döntő győzelmet aratott Hannibál felett. Hannibál elmenekült Karthágóból. A város megadta magát és békét kötött Rómával. 

     A 3. pun háború Kr.e. 149-Kr.e.146-ban volt. Kr.e. 146-ban Karthágót a rómaiak végleg legyőzték és a várost is elpusztították. Ettől az időtől fogva Róma a Földközi-tenger ura lett.

Köszönet nyilvánítás!

      A blogomon feltüntetett adatok, szövegek egy részét magam készítettem el. Azonban megköszönöm minden egyes szakembernek és más területen alkotó emberek munkáját  is, hogy taulmányukat, kérdéseiket és alkotásukat itt feltüntethetem, felhasználhattam! Nagy köszönet nekik, bármely nemzetiségűek is! Nem csak az én munkámat könnyítik  és segítik, de az iskolánk gyerekeinek tudását is gyarapítják! Még egyszer nagy-nagy köszönet nekik!

                                                     Kaderábek László

Kérdések és feladatok

II. kör

1, Kleiszthenész Athénban bevezette a cserépszavazás intézményét!

a, Mi volt ennek a célja?

b, Hány szavazat biztosította a szavazás érvényességét?

c, Kinek, milyen tisztség viselőinek kellett a cserepeket összeszámolniuk?

d, Mi történt azzal, akire a legtöbben szavaztak?

2, Az athéni demokrácia legkiemelkedőbb politikusa Periklész volt!

a, Milyen tisztséget viselt huzamosabb ideig?

b, Hány éven át viselte ezt a tisztséget?

c, Milyen betegség okozta halálát?

d, Melyik volt az a háború, amely alatt Periklész az említett betegség áldozata lett?

3, Húzzátok alá, hol található:

A, Milétosz -    a Peloponészoszon

                       Kis-Ázsiában

                       Epiroszban

B, Olümpia -  Makedóniában

                       az Olümposzon

                       a Peloponészoszon

C, Marathon – Thesszáliában

                        Euboián

                        Attikában

D, Khaironea – Makedóniában

                         Boiótiában

                         A Peloponészoszon

4, Igaz-e a középkorra, hogy (ha nem akkor indokold meg, hogy miért pár szóval)

A, a legtöbb középkori kolostorban semmittevés folyt, és a szerzetesi közösségben pártharcok dúltak?

B, a kolostorok a római ipar technikai hagyományait folytatták?

C, a középkori lovagvárak kezdettől fogva kőből épült, bonyolult, jól védhető épületegyüttesek voltak?

D, telente a lakótorony egyetlen fűthető helyiségébe szorult vissza az egész várnép?

E, a lovagok legfontosabb tápláléka a gabona volt?

F, még nagyon sok paraszt élt fából összetákolt vagy földbe vájt viskóban?

G, a mécsest csak a nemesek házaiban vagy a teplomokban használták?

H, a szék mérete méltóságot jelentett. Minél nagyobb úr volt valaki, annál nagyobb székre volt szüksége?

I, a parasztok az ágyneműt nemigen ismerték? Köpönyeggel vagy más felsőruházattal takaróztak?

J, a nevelés legfőbb eszköze a verés volt?

5, Húzzátok alá a román stílusban készült épületeket!

A poitiersi dóm, az arlesi dóm, a speyeri dóm, a párizsi Notre-Dame, a wormsi dóm, a reimsi-széksegyház,  a mainzi dóm,  a jáki teplom, a mont-serrati Szent Cecília-székesegyház és a Canterburyi katedrális.

6, István király birtokadományokkal és törvényekkel gondoskodott az egyház anyagi alapjáról, és törekedett az új rend és szokás kialakítására.

a, Mit rendelt el a király törvénye arra az esetre, ha valakit vasárnap ökörrel láttak az emberek dolgozni?

A törvény előírta az is, hogy vasárnap mindenki menjen teplomba!

b, Kire nem vonatkozott ez a kötelesség?

c, Hány falunak kellett egy teplomot építeni?

d, Hogyan rendelkezett a törvény azzal szemben, aki megtagadta az egyházi tized (dézsma) fizetését?

7, Ezen öt európai ország közöl melyiknek az újkori történelmében találkozunk az alábbi eseményekkel? Mindegyik kérdéshez csak egy államot írhatsz hozzá!

a, Franciaország

b, Anglia

c, Oroszország

d, Német-római Birodalom

e, Törökország

A, gyarmati rendszerét Spanyolország, Hollandia és Franciaország rovására építette ki.

B, itt rendeltek el a legelőször népfölkelést.

C, ettől a hatalomtól függetlenítette magát Mohamed Ali.

D, az 1848-as forradalmi hullám ennek az országnak a határán tört meg.

E, egyesítése és nemzeti állammá válása 1848-ban nem sikerült.

F, Népsűrűsűge a XVII. században 40 fő/km^2.

G, itt működtek a „dologházak”.

H, itt robbant ki az újkori parasztfölkelések legnagyobbika.

I, 1829-ben kénytelen volt meghátrálni egy nagy múltú kis nép önfeláldozása előtt.

J, 1648-tól 300 kisebb-nagyobb államból állt.

8, Kapcsoljátok az alábbi történelmi személyiségeket a megfelelő földrajzi helyekhez!

A, Garibaldi

B, Kitchener

C, II.Vilmos

D, John Brown

E, Habsburg Miksa

1, Mexicó

2, Kansas

3, Jeruzsálem

4, Fashoda

5, Marsala

9, Tömören fogalmazzátok meg (2-3 mondattal), hogy ki volt a következő személy!

a, Clemenceau-

b, A. Dreyfus-

c, C. Rhodes-

d, A. Cuza-

e, H. Botev-

f, Gapon-

g, Szun Jat-szen-

h, II. Vilmos-

10, Amerikai elnökök neveit láthatjátok. Irjátok a nevükhöz, hogy melyik évben léptek hivatalba először!

A, Harry Truman-

B, Herbert Hoover-

C, John F. Kennedy-

D, Eisenhower-

E, Franklin Roosevelt-

11, A következő dátumok és helyszínek a legmagasabb szintű szovjet-amerikai találkozókat jelölik. Tüntssétek fel, hogy mely szovjet pártfőtitkárok és mely amerikai elnökök találkoztak egymással!

A, Teherán, 1943

B, Bécs, 1961

C, Moszkva, 1972

D, Bécs, 1979

E, Genf, 1985

12. A II. világháború utánni világpolitika szereplőit látjátok. Röviden (2-3 mondattal) jellemezétek őket!

A, Nehru-

B, Ben Gurion-

C, Nasszer-

D, Brandt-

E, Josida-

F, Robert Schuman-

 Sok szerencsét kívánok a megoldóknak! A megoldásokat, papíron kérem leadni az ellátot nevetekkel! A sikeres megoldókat természetesen jó osztályzattal értékelem. A leadási határidő: 2013. február 4.